„Nem leküzdeni, hanem átalakítani." Ebbe a mottóba sűríthető Edward Bach gyógyítói hitvallása.

1. lépés: felismerni a jellem hiányosságait, a szellemi félreértéseket és az emiatt keletkezett negatív reakciómintákat.
2. lépés: ezt a helyzetet nem „leküzdeni" kell, hanem azt jelenlegi állapot-ként, értékelés nélkül elfogadni és nyomban „ejteni", „már megtörténtnek" tekinteni.
3. lépés: az eddigi negatív reakciómintákra illő virágeszenciákat felismerni és erősítésül beszedni.
4. lépés: nézőpontváltás: visszaigazodni a nagy egészhez, a szellemi törvé­nyekhez, a felsőbb énhez, a belső irányításhoz és a saját élettervhez.
5. lépés: a negatív reakciómintákat az igazi harmóniának megfelelő pozitív magatartásminták következetes érvényre juttatásával reharmonizálni.

Ezáltal válik hozzáférhetővé a pozitív potenciál: a jellembeli hiányosságok a jellem erősségeivé alakulnak át.

„Ha azonban szem előtt tartjuk, hogy a betegség igazi oka saját személyi­ségünkben és ezzel irányításunkban rejlik, akkor szorongás és félelem nél-kül élhetünk abban a tudatban, hogy a gyógyszer bennünk van.

A gyógyulásnak bensőnkből kell jönnie, azáltal, hogy hibáinkat elismer­jük és helyesbítjük, míg lényünket harmóniában ráhangoljuk az isteni tervre.

Ha megleljük a hibát, nem azzal segítünk magunkon, hogy leküzdjük vagy akaraterővel és energiával nyomjuk el a helytelent, az ellentétes erényt kell folyamatosan fejlesztenünk, ami a hiba minden nyomát automatikusan eltávolítja lényünkből.

Valamely hiba ellen küzdeni annyi, mint annak erejét felerősíteni; ezzel figyelmünk meglétére irányul, és tényleges harcba kever minket.

A győzelemhez vezető igazi út: elfelejteni a hibát és tudatosan törekedni az erény kifejlesztésére, ami lehetetlenné teszi a hibát.

Ez kezdetben talán kissé nehéz, de csak az elején. Azután megmutatko­zik, milyen meglepően gyorsan erősödik a teljes szívvel támogatott erény."

Példa:

A felsőbb én, szeretné kifejezni ösztönzéseit, a kreativitást és az önbizalmat egy fiatalasszony személyiségében. Ezért megfelelő energetikai impulzuso­kat bocsát ki. A fiatalasszony mindig visszatérő gondolata, hogy virágüzletet nyit. Ideális esetben felhasználja a felsőbb éntől érkező energiát, majd az üzletnyitás mellett dönt. Miután pozitív és negatív tapasztalatokat szerzett, elégedett üzlettulajdonos lesz belőle.

Mi történt? A felsőbb én potenciálja kifejeződött a személyiségben. A sze­mélyiség gyarapodott, gazdagodott.

Az individuum azonban nem mindig fogadja el és valósítja meg fenntartás nélkül a felsőbb én impulzusait. Negatív esetben a következő történhetne:

A fiatalasszony megkapja az impulzust felsőbb énjétől, és örül annak. Ugyanakkor egy ellentétes érzése is támad. Felvillan előtte apja képe, akinek régen szintén virágüzlete volt, de csődbe ment. A fiatalasszony ezt gon­dolja magában: „Úgysem tudod ezt végigcsinálni. Nem lesz ebből semmi." Esetleg súlyos influenzát kap, és az egész ötletet elveti. Később barátnőjé­nek elmondja, hogy nincs mersze belevágni a dologba. Lehet, hogy mások bátrabbak, de ő nem. Különben is, a virágüzletek ma már nem úgy men­nek, mint valaha.

Eredmény: a felsőbb én energetikai impulzusa blokkolt. A potenciál nem valósulhatott meg.

Hol itt a szellemi félreértés?

A fiatalasszony nem hallgat belső irányítására, hanem fontosabbnak tartja apja tapasztalatait. Nem ismeri fel, hogy ha a virágüzlet nem lenne benne élettervében, úgy nem kapna felsőbb énjétől ismételten ösztönzést. Tudat alatt tehát ellenszegül belső irányításának. Így az eredetileg kreatív energia most az ellenkezőjére vált, bátortalanságra, a hiányzó önbizalom reakció-mintáival egyetemben. Ez a személyiséget nem gazdagítja, hanem kétszere­sen gyengíti:

Elsősorban nem valósul meg potenciáljának és élettervének egy része. Ez annyit jelent, hogy az értékes pszichikai energia blokkolt. Másodsorban a tudat alatti belső harc, ami az eredeti elgondolás és a kitérő stratégia közt folyik, naponta pluszenergiát emészt fel. Ez az energia nem a felsőbb én kimeríthetetlen forrásából való, azt a személyiségnek saját készletéből kell elvonnia. Emiatt nem jut energia a további kibontakozásra.

Ha most a gátlásos fiatalasszony Larchot kap, „azoknak, akik képességei­ket és rátermettségüket másokénál kevesebbre tartják", akkor talán ez tör­ténik:

Mivel a Larch azonos frekvencián rezeg a felsőbb én potenciáljával, amely ki szeremé fejezni magát, a virágeszencia közvetlen kapcsolatot tud létesí­teni evvel az energiapotenciállal. Rövid ideig elárasztja magasabb harmoni­kus rezgésével a kisebb diszharmonikus frekvenciával rezgő tudati blokkot.

A felsőbb én potenciálja megerősítést kap, és a helyes utasításokat küldi a tudatba, hogy ott a blokk teljesen feloldódjon.

Példánkban a fiatalasszony ráébred, hogy nincs önbizalma. A dolgokat egyszeriben más megvilágításban kezdi látni. Talán ezt mondja: „Nem tör-vényszerű, hogy velem is megtörténjen, ami apámmal történt. Miért ne tudnék üzletet nyitni? Másoknak is sikerül. Megpróbálom és kész. Ha nem megy, abból is sokat tanulhatok." - Magától értetődő, hogy ez a folyamat nem egyenes vonalúan fut, hanem hullámszerűen, fennakadásokkal és visszaesésekkel.

Eredmény: a blokk feloldása után a személyiség teljes mértékben felhasz­nálhatja a felsőbb én impulzusait. Ezenkívül rendelkezésére áll mindaz a pszichikai energia, amelyet eddig a negatív elutasító stratégia fenntartásá­ra kellett bevetnie. A személyiség tehát most kétszeresen gazdagodott ener­giával.

 * Mechtild Scheffer - Az eredeti Bach-virágterápia (Magyar Könyvklub - 2001)