Bach-virágterápia
Bach-virágterápia főoldal arrow Tipikus reakciók
A Bach-virágterápia hatása és tipikus reakciók Nyomtatás E-mail

„Mi történik, amikor beveszem az első Bach-virágkeverékemet?" „Mit várhatok, mivel kell számolnom?" Ezekre a kérdésekre általános érvényű válasz nem adható, mert minden ember jellemstruktúrájának megfelelően reagál a Bach-virágenergiákra: az egyik tétovázva és lassan, a másik határozottan és gyorsan.

Az is különbség, hogy az ember akut lelki válságban van-e („A' sík), vagy inkább krónikus lelkiállapotot („B" sík) akar harmonizálni: minél akutabb a helyzet, annál gyorsabban lesz érezhető a Bach-virágok hatása. Minél el-fogulatlanabb marad az ember, és minél kevésbé szilárdak az elképzelései a várt hatásról, annál több szabadságot ad belső irányításának, hogy új ösztön­zéseket nyújtson, és hatékony változásokat indítson be.

Egy Bach-virágterápiás beszélgetésnél a szándék és az intenzitás döntő katalizá­torok a Bach-virágkeverék hatásfokára nézve. Ezzel magyarázható, hogy azok a keverékek, amelyeket mellékesen, mintegy kísérletként vagy laza „társasjátékként" határozott meg valaki, kevésbé intenzíven hatnak, mert a kiválasztásnál nem állt a háttérben tiszta szellemi kívánalom, illetve igazi mély vágy.

Egy jól megválasztott keverék az első bevételkor felvillanyoz: olyasfajta érzést ad, mint amikor egy kapcsolat újjáéled két meghitt beszélgetőtárs között, akik régóta nem beszéltek egymással. A nagyon érzékeny emberek közvetlenül élik meg ezt a pillanatot:

„Nagyon mély lélegzetet kellett vennem." „Egyszeriben minden világosabbá vált bennem." „Kellemes borzongás járt át"

„Már az első korty után elkezdett fájni egy régi sebhely a lábamon, amelyet 15 éven át észre sem vettem - mintha újból átjárta volna a vér."

A folyamat lezajlásának két klasszikus mintája

A Bach-virágok harmonizáló impulzusokat indítanak el, amelyek különbö­zőképpen dolgozhatók fel:

Egy aktuális válsághelyzet (például egy heves vita a felnőtt fiúgyermekkel) elveszíti az élét. Az érzelmi zűrzavar feloldódik. Az ember ismét képes vilá­gosan gondolkodni, újra bízni kezd benne, hogy a problémát meg tudja oldani.

Krónikus válság esetén (ha például egy ingatag önbizalmú ember elveszíti az állását, ami még inkább aláássa az önérzetét) két különböző reakcióminta figyelhető meg:

Kezdet felfelé tartó tendenciával

Az első keverék bevételét pozitívan éljük meg. Az ember kikerül a „gödör­ből", talán évek óta most először alussza át zavartalanul az éjszakát. Megle­pően bizakodó és magabiztos. A belső irányítás úgyszólván bátorításnak szánja ezt a reakciót, hogy megmutassa, milyenek lehetnénk valójában, ahogy az az élettervben e] van gondolva. Ez a pozitív élmény teremti meg a belső késztetést arra, hogy engedjünk a változásnak.

Körülbelül 3 héttel később, amikorra rendszerint elfogyott az első keve­rékes üveg tartalma, a közérzet szubjektívan „romlik". Most egy olyan fázis veszi kezdetét, amelyben a lelki és a fizikai állapot erős ingadozásoknak van alávetve. Ez idő alatt megy végbe tulajdonképpen a negatív lelki reakció-minták felülvizsgálata. Ezeket az állapotokat egyre tudatosabban éljük át, átvészeljük a fel-le ingadozásokat, míg végül a közérzet 2-3 további keverék bevétele után pozitív szinten stabilizálódik.

Kezdet lefelé tartó tendenciával

A második tipikus reakcióminta főként akkor figyelhető meg, amikor a lelki válság fizikai panaszokkal is társul.

Az első bevétel után az ember rövidesen úgy érzi: most még sokkal ros­szabb lesz minden. A negatív érzések mélyrehatóbbak, és a testi tünetek fokozódnak. Ezek nem mellékhatások, hanem gyógyító reakciók, hasonla­tosak egy homeopátiás első reakcióhoz.

Képzeljük el, hogy egy zsibbadt vagy érzéketlen testrészünkben egyszeriben szétárad az élet. Egy fájó gondolat, amelyet esetleg éveken keresztül elnyomtunk magunkban, hirtelen a tudatunkba tör. A tudat minden bővü­lése ellenreakciót hív elő a tudatalattiban. Ahogy a testi gyógyulás folyama­tában a fizikai anyagcseresalakok kimosódnak, úgy jönnek felszínre a lelki gyógyulás folyamatában a „lelki" anyagcseresalakok, hogy aztán „szétolvad­janak, mint a hó a napon" - mondja Bach.

A tudatba azonban nem kerül más, csak amit „lelki organizmusunk" pil­lanatnyilag fel tud dolgozni. A virágimpulzusok hatására kellő időben törnek felszínre azok a problémák, amelyeket az életterv szerint most kell felismerni, és most lehet megoldani. Így a hagymahéjelv szerint egyik blokád a másik után kerül felszámolásra. Eközben az ember visszafelé halad múlt­jában, nemritkán egészen a gyermekkori traumatikus élményekig.

Nagyon fontos, hogy ezeket a szubjektívan rosszabbodásként átélt fáziso­kat pozitív lelki gyógyulási folyamatnak fogja fel az ember. Ez a negatív ál-lapot többnyire csak néhány napig tart, és utána nemritkán váratlanul po­zitívra vált. A közérzet még egy ideig kis, hullámszerű ingadozásoknak van alávetve, amíg a stabilizálódás be nem következik.

Gyakori reakciók

Tanácsok az első reakciók esetére

Lépésről lépésre ritkítsuk a bevétel gyakoriságát, szükség esetén napi 1 x 1 cseppig. Ugyanakkor esetleg szedjünk rövid ideig Rescue-t a vi­zespohár módszer szerint.

Vagy (a hősies változat): sűrítsük a bevétel gyakoriságát, akár napi 15 alkalommal 5 cseppig. Igy az első reakciós fázis nagyon gyorsan lefut.

Nem szerencsés, ha teljesen leállunk a szedéssel, mert ki akarunk vár-ni egy kedvezőbb időpontot. A tapasztalat szerint ismét fellép minden tünet, amely a bevétel megszakításának napján fennállt, ha újra elkezd­jük szedni a virágkeveréket.

Amit az első három napban megélhetünk

Alapvetően minden reakciót el kellene fogadni, a kiváltott érzéseket pedig tudatosan megélni, illetve engedni a felmerülő igényeknek. Hiszen ennek a reakciónak az a feladata, hogy az energetikus egyensúlyt helyreállítsa. A gyakran megfigyelt reakciók a következők:

  • A felszabadulás, az öröm, a megkönnyebbülés, az emelkedettség érzése a felsőbb énünkkel, belső irányításunkkal újonnan létrejött kapcsolatra utal.
  • A mindennapokban nő a teljesítőképességünk: végre belevágunk valami-be, amit már régóta halogattunk.
  • Nő a mozgásigényünk, vágyunk a természetbe.
  • A belső nyugtalanság, az ingerlékenység, a szédülés a belső lelki folyamat jele.
  • Több pihenést és alvást igényelünk, kivált olyanokra igaz ez, akiknek amúgy kevés alvásra van szükségük: a belső munka sok energiát igényel, amit átmenetileg kívülről vonunk el.
  • Tisztulási vágy: zuhanyozás, böjtölés.
  • A testi tisztulás jelei, mint nátha, hasmenés, bő vizelet, nyirokcsomók megduzzadása, hirtelen bőrkiütések.
  • Idegenkedés az izgatószerektől, a kávétól, a nikotintól, az alkoholtól.

 

Erősebb reakciókkal kell számolnunk akkor, ha egyidejűleg böjtölünk, és olyan kezelések esetében is, amelyek az érzékeny energiaszintekre is hatás­sal vannak. Ilyenkor ajánlatos kevesebb számú cseppet és ritkábban bevenni.

Megfigyelések a virágok hosszabb ideig tartó szedése után

  • Megváltozik az arcunk, tekintetünk lágyabb, élettelibb lesz.
  • Kisugárzásunk életvidám és pozitív.
  • Átmenetileg érzékenyebbek leszünk, erősebben hat ránk az időjárás-vál­tozás, és tudatosabban reagálunk hangulatváltozásainkra is.
  • Szélsőséges evési és ivási szokásaink normalizálódnak.
  • Környezetünk gyakran hamarabb veszi észre viselkedésünk kedvező válto­zásait, mint mi magunk: „A feleségem azt mondja, már nem reagálok olyan ingerülten!"
  • Kapcsolatunkban csökken a feszültség.

Felismerések az álmokon keresztül

A Bach-cseppek szedésének talán e legérdekesebb reakciójánál igen világo­san megmutatkozik a belső irányítás hatása: azoknak többsége, akik jól megválasztott virágkeveréket vesznek be, az első két éjszakán szimbolikus álommal reagál. Több száz ilyen álomról szóló beszámoló kiértékelése után néhány ismétlődő minta figyelhető meg:

  • Az álomban egy alapvető személyes konfliktus szimbolikus formában je­lenik meg: álmunkban az állomásra vezető utat keressük, de nem találjuk.
  • Belső tisztulási folyamatunk fejeződik ki képszerűen. Azt álmodjuk példá­ul, hogy egy pincében szennyesünket mosógépek mossák.
  • Személyiségünk blokkok része szimbolikusan kiteljesedik: álmunkban egy még sosem használt szobára bukkanunk saját házunkban.

Az álmok szimbolikus nyelvének megfigyelése lehetővé teszi a tudati fej­lődés végigkísérését a legkorábbi állapottól kezdődően. Az álmok nemcsak arra utalnak, hogyan közelítünk pillanatnyilag a Bach-virágokhoz, hanem arra is, hogy a probléma megoldását milyen irányban keressük.

Köztudomású, hogy mindenki álmodik, reggelre a legtöbben mégsem tudják, miről is álmodtak. Hiba volna arra a következtetésre jutnunk, hogy csak azért, mert nem emlékszünk az álmunkra, rossz a virágkeverékünk.

Ha nem érzünk semmilyen hatást

A kezelés hatását számos tényező gátolhatja: a legkézenfekvőbb, hogy nem volt megfelelő a virágok kiválasztása, és/vagy nem szedtünk be eleget belőlük. Az is előfordulhat, hogy a negatív állapot súlypontja egészen más szinten van. A változó korban például a hormonális változásokkal összefüggő hangulatingadozások nem harmonizálhatók mindig egyedül a Bach-virágokkal. Gyakorta egyszerűen csak irreális elvárásaink vannak, abban reménykedünk, hogy a Bach-virágok segítségével rövid idő alatt egészen új ember

lehet belőlünk. Pedig éppen a tartósan meglévő érzelmi minták kezelésénél van szükség türelemre.

Sokan azt feltételezik, hogy a „több többet segít", és egyidejűleg több kü­lönböző terápiának is alávetik magukat, anélkül hogy bármelyikre igazán ráállnának. Így nem is várható kielégítő eredmény.

Előfordulhat, hogy nincs „vonalunk° a Bach-virágokhoz, mert valaki csak rábeszélt minket erre a kezelésre. Ilyen esetben célravezető a kezelést elő­ször megszakítani és csak akkor folytatni, ha magunk érezzük szükségét.

Számos esetben alakul ki stagnáló állapot akkor, ha a terápia során egy alapvető problémához nagyon közel kerültünk, amelynél tudat alatt lera­gadtunk. Az adott reakcióminták átalakításához valószínűleg alapvető vál­toztatásra volna szükség, például szakításra partnerünkkel vagy álláscseré-re, erre azonban még nem vagyunk felkészülve, mert még nincs hozzá elég lelkierőnk. Ilyenkor is a terápia megszakítása a célravezető, amíg azt nem érezzük, hogy már kellő erőnk van ahhoz, hogy a fejlődés következő lépé­sét előkészítsük.

Megakadhat a Bach-virágterápia folyamata akkor is, ha nem tudatosan ugyan, de valamelyik szinten mégis gátoljuk a kezelés előrehaladását. Az ilyen pillanatokban érünk el önmagunk kezelésének határára. Mi a teendő ilyen esetben? Ne ellenállásunkat legyőzve, hanem azzal együtt dolgozva próbáljunk tovább haladni. Milyen érzelmi minősége van jelenlegi elégedetlenségünknek? Türelmetlenség (Nebántsvirág), kedvetlenség és kételkedés a virágok hatékonyságában (Tárnics), vagy nem tudjuk, milyen irányban foly­tassuk (Ágas Rozsnok)? Ez csak néhány, ösztönzésképpen említett példa. Aktuális érzelmi állapotunk legyen egy új virágkeverék kiindulópontja. Ha nem tud­juk állapotunkat magunk tisztázni, keressük a beszélgetés lehetőségét.

* Mechtild Scheffer - Az eredeti Bach-virágterápia (Magyar Könyvklub - 2001)