A homeopátia, vagy hasonszenvi gyógymód olyan alternatív gyógymód, melynek lényege, hogy nagy hígításban olyan gyógyszert juttatnak a szervezetbe, ami hígítatlanul az egészséges emberben a betegségben szenvedő panaszaihoz leginkább hasonló tüneteket vált ki. Elnevezése a görög όμοιος, hómoios = hasonló és a πάθος, páthos = szenvedés jelentésű szavakból indult ki.

Története

A kezdetek

A homeopátia alapelveit Samuel Hahnemann (1755 - 1843) lipcsei doktor alkotta meg 1790-ben. Hanemann az akkoriban a malária gyógyítására sikerrel alkalmazott kininnel kísérletezve azt figyelte meg, hogy kellően nagy adagot véve be a szerből, ugyanazokat a tüneteket tapasztalja magán, mint amit maga a betegség produkálna. Következtetése az volt: similia similibus curentur, azaz hasonlót a hasonlóval kell gyógyítani, ami a mai napig a homeopátia első és legfontosabb elve maradt. Úgy találta, hogy valami, ami nagy mértékben tüneteket vált ki, az kisebb mennyiségben gyógyító hatású lehet, ráadásul minél kisebb az alkalmazott adag, annál nagyobb a hatása.

Eredményeit 1796-ban publikálta A kísérletes orvosságok gyógyerejének új alapokon való meghatározása, ezek néhány előzménye címen a Hufelands Journal-ban.

Később a homeopátiára vonatkozó összefoglaló művét az Organon der rationeller Heilkunde-ben jelentette meg 1810 és 1842 között hat alkalommal. Másik fontos műve a Reine Arzneimittellehre(1811).

A homeopátia holisztikus gyógymódnak számít, szándéka szerint nem a betegséget, hanem az egész embert gyógyítja. Valószínűleg nagy hatással volt rá a brownianizmus - az is tagadta a szervezet öngyógyító képességét.

Kiteljesedés

Magyarországon Bakody József honosította meg a homeopátiát, aki az 1831-1832 évi kolerajárvány idején homeopátiás kezeléseivel elért eredményeire^[2], külföldön is felfigyeltek. 1848-ban a Batthyány-kormány homeopata professzort nevezett ki, egyetemi tanári jogkörrel.

A tanok nagyon gyorsan terjedtek Hahnemann határozott fellépésének, az újságíróknak és a korabeli gyógymódok brutalitásával szembeni érzelmi ellenállásnak köszönhetően. (akkoriban szokásos gyógymódok: érvágás, hashajtás, hánytatás, izzasztás, köpölyözés, különféle (gyógy-)szerek alkalmazása hatalmas adagokban; így a betegségek lefolyásának helyes megfigyelése is lehetetlenné vált) - a homeopátia humánus gyógymódnak számított.

Az 1860-1870-es években Magyarországot a homeopátia fellegvárának tartották, majd 1871-ben a budapesti egyetemen két homeopátiás tanszék is alakult (az orvosi fakultázs ellenvetésével), és három homeopátiás gyógyszertár is működött.

A homeopátia elveit is alkalmazva fejlődött ki az antropozófiai gyógyászat.

Az 1864-ben alapított Hasonszenvi Orvosegylet, utolsó elnöke Schimert Gusztáv (Erdélyszerdahely, 1877. máj. 29. - Stuttgart, 1955. aug. 13., Szentágothai János prof. édesapja) volt.

A szerumterápia (védőoltások elmélete) eredményeit próbálták felhasználni önigazolásukra, de csak látszólagos és nem tényleges alapjuk van erre.

H. híres tanítványai: Edward Bach, Müller Móricz(Lipcse), Gross(Jüterbogk), Stäpf(Naumburg). Későbbi követői tételeit módosították, de gyakran túlzásba is vitték; pl.: rühösséget rühesektől vett gennyel próbálták kezelni; Trinks és Griesselich elvetették a diluciókat (itt: oldatok), de voltak akik a similia similibus elvet vetették el és csak a különböző oldatokkal kísérleteztek. Míg a korai homeopaták szoros kapcsolatban voltak a spiritizmussal (kéz-rátétellel, ráolvasással... gyógyítókkal), állati magnetizmussal, a modern korban ez csak a laikus homeopatákra jellemző. Sokan közüllük ma már figyelemmel vannak a kórboncolástanra, kórszövettanra és a fizikai diagnosztikara is.

Magyarországon követői között volt Almássi Balogh Pál, Bakody József, Kovács Pál(aki irodalommal is foglalkozott), Hausmann Ferenc, Moskovicz Mór, Argenti Döme, Bakody Tivadar, Szontágh Ábor, Balogh Tihamér, Almási Tihamér(színmű-író). Adományokból kórházakati is üzemeltettek: Bethesda , Elisabethium.

Schimert Gusztáv egyben fő szervezője volt az 1935-ben Budapesten megrendezett X. Nemzetközi Homeopátiás Kongresszusnak. Az 1930. évben Budapesten kiadott könyve "Allopathia - Homöopathia. Homöotherapia a modern tudományos kutatás megvilágításában" címmel jelent meg.

Az 1949-ben a gyógyszeripar államosításakor a homeopátiás készítmények eltűntek a piacról, magát a homeopátiás terápiát pedig törvény erejű rendelettel betiltották^[forrás?] és a tilalmat csak 40 év elteltével oldotta fel az Egészségügyi Tudományos Tanács elnöksége ^[3].

A Magyar Homeopata Orvosi Egyesület (MHOE) 1991. október 12-én alakult[1]. Az Egyesület az 1864-ben alapított Hasonszenvi Orvosegylet hagyományait szeretné folytatni. Az Orvosegylet 1949-es betiltása után, a magyarországi homeopátiában 1991-ig több, mint négy évtizedes kényszerű szünet következett. Az Egyesület rendes tagjai kizárólag diplomával rendelkező olyan orvosok (általános-, szak-, fog-, állatorvosok), valamint gyógyszerészek lehetnek, akik homeopátiás képzettséggel már rendelkeznek

Főbb tételei

Hahnemann alapvető tételei:

A homeopátia alapvető törvényei

A homeopátiás gyógyszerek ásványi, növényi vagy állati eredetűek, azonban döntő mértékben (65%)-ban növényi eredetű, és többnyire megegyeznek a fitoterápiában is használatosakkal, illetve a potenciálás során megjelenő új tulajdonságokat is tartalmaznak. Ezek a gyógyszerek a gyógyszerönyv megfelelő előírásai alapján készülhetnek a növény egyes részeiből, (friss hajtás, levél, virág, gyökér), de tartalmazhatják a növény egészét is.

Az ásványi anyagok alkotják a homeopátiás gyógyszerek második csoportját, (28%), melyek valódi ásványok, fémek, és egyéb organikus anyagok.

A harmadik csoportba az állati eredetű (5%) szerek tartoznak, itt a különböző mérgeskígyók, rovarok, békák, stb. szekrétumait használják,de néhány esetben az állat egészét.

Meg kell még említeni, hogy a fenti anyagokon kívül úgynevezett bioterápiás szereket, betegség okozó anyagokat, (kórokozó, betegektől származó produktumokat, stb), melyeket speciális eljárásnak vetnek alá, annak érdekében, hogy mellékhatás mentesen gyógyítsanak.

Hígítások

A hatóanyag növényi vagy állati nedv, de lehetnek különböző ásványi sók is, melyeket őstinkturának neveznek és szertartásosan hígítanak.

Előszőr 2 csepp őstinkturához 98 csepp borszeszt kevertek, ezt első diluciónak nevezték.

Majd 1 csepp első dilucióhoz 99 csepp borszeszt adtak, ez a második dilució.

Ezt harmincadik dilucióig ismételgették.

Az oldhatatlan sóknál spiritusz helyett tejcukrot használtak, ezeket golyós formában fogyasztották.

 A teljes cikk megtalálható itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Homeop%C3%A1tia